Jakarta – A stressz gyakori panasz, amelyet sokan éreznek, különösen akkor, ha stresszes helyzetekkel szembesülnek. Néhány ember képes megbirkózni az átélt stresszel. Mások számára azonban a stressz hosszú távú és visszatérő lehet. Ezért javasoljuk, hogy tanulja meg a stressz kontrollálását, hogy az ne legyen negatív hatással az egészségre.
Olvassa el még: A fizikai stressz 5 jele megzavarhatja az egészséget
A stressz negatív hatása az egészségre
A stressz a szervezet válasza a környezeti változásokra, akár fizikai, akár mentális, akár érzelmi reakciók formájában. Ezt a reakciót " küzdj vagy menekülj " ami a pulzusszám növekedését, a légzést, az izmok megfeszülését és a vérnyomás emelkedését okozza. Hogyan hat tehát a stressz a test állapotára? Íme a válasz.
1. Központi idegrendszer és endokrin
A központi idegrendszer elsősorban a stresszre adott válaszokért felelős, attól kezdve, hogy a stressz először megjelenik, egészen addig, amíg el nem múlik. A válasz generálása mellett" küzdj vagy menekülj ", a központi idegrendszer parancsot ad a hipotalamusztól a mellékveséknek, hogy szabadítsák fel az adrenalint és a kortizolt.
Amikor a kortizol és az adrenalin felszabadul, a máj több cukrot (glükózt) termel a vérben, hogy energiát biztosítson a szervezetnek. Ha a szervezet minden további energiát felhasznál, a szervezet újra felveszi a glükózt. Azok számára, akik hajlamosak a 2-es típusú cukorbetegségre, a glükóz nem tud teljesen felszívódni, így a szint emelkedik.
Az adrenalin és a kortizol hormon felszabadulása megnövekedett pulzusszámot, gyorsabb légzést, valamint a karok és lábak ereinek kitágulását okozza. Mi van, ha a stressz kezd oszlani? A központi idegrendszer arra utasítja a szervezetet, hogy térjen vissza a normál állapotokhoz.
Olvassa el még: 4 módszer a mentális egészség megőrzésére még akkor is, ha stresszes
2. A légzőrendszerről
Stressz esetén a légzés felgyorsul, mivel a szervezetnek oxigént kell keringetnie a testben. Az asztmában és tüdőtágulásban szenvedőknél ez az állapot súlyosabb problémákat okozhat.
3. A szív- és érrendszerről
Amellett, hogy felgyorsítja a szívverést, a hosszú távú stressz kitágulhatja a nagy izmokhoz és a szívhez vezető ereket. Ez növeli a vérnyomást és a szervezetben pumpált vér mennyiségét. Ennek eredményeként a hosszú távú stressz növelheti a magas vérnyomás, a szívroham és a cukorbetegség kockázatát stroke .
4. Az emésztőrendszerről
A stressz gyomorégést, savas refluxot, hányingert, hányást és gyomorfájdalmat okozhat. A stressz a táplálék mozgását is befolyásolja a belekben, növelve a hasmenés és a székrekedés kockázatát.
5. A vázizomrendszerről
A krónikus stresszben, más néven hosszú távon, az izmoknak nincs sok idejük ellazulni. Ennek eredményeként ezek a feszült izmok fejfájást, hátfájást és az egész test fájdalmát okozhatják.
6. A reproduktív rendszerről
A férfiak stressz alatt több tesztoszteront termelnek. Ez az állapot rövid távon növelheti a szexuális vágyat. Ha ez hosszú ideig tart, a férfiak tesztoszteronszintje csökkenni kezd, ami megzavarja a spermiumtermelést, ami növelheti a merevedési zavar vagy az impotencia kockázatát. Mi a helyzet a nőkkel? A hosszú távú stressz befolyásolhatja a menstruációs ciklust.
7. Az immunrendszerről
A hosszú távú stressz kortizol (stresszhormon) felszabadulására serkenti a szervezetet, amely gátolja a hisztamin felszabadulását és a gyulladásos választ az idegen anyagok leküzdésére. Ennek eredményeként, aki krónikusan stresszes, hajlamos a fertőző betegségekre (például influenza), és a sebek nehezen gyógyulnak.
Olvassa el még: Tippek a stressz rövid időn belüli enyhítésére
Ez a stressz hosszú távú hatása a szervezetre. Ha tartós stresszre panaszkodnak, ne habozzon szakemberhez fordulni. Most azonnal időpontot kérhet pszichológushoz vagy pszichiáterhez, anélkül, hogy sorban kellene állnia a választott kórházban. tudsz Letöltés Alkalmazás hogy megkönnyítse a kérdéseket és a válaszokat a Kérdezd meg az orvost funkcióval.
