Egészség

Tudni kell, ez a különbség a pánikrohamok és a szorongásos rohamok között

„A pánikrohamok és a szorongásos rohamok egyaránt befolyásolhatják a szenvedők életminőségét. Ez a két állapot valójában különbözik, de a tünetek többé-kevésbé azonosak. A szenvedő irracionális félelmet, remegést, légszomjat, hideget és így tovább tapasztalhat.”

Jakarta – Mind a pánikrohamok, mind a szorongásos rohamok (szorongásos zavarok) szorongatják a szenvedőket. Vannak, akik bizonyos helyzetekben „félholt” pánikot éltek át. Valójában testük remegett, erősen izzadt, egészen addig, amíg nehéz volt lélegezni.

A szorongásos rohamok vagy a generalizált szorongásos zavar olyan szorongás vagy aggodalom érzése, amely túlzott és ellenőrizhetetlen. Nos, ez az, ami megzavarja a szenvedő mindennapi tevékenységét. Ezt a hosszú távú állapotot gyermekek és felnőttek is megtapasztalhatják.

Olvassa el még: A figyelmen kívül hagyott pánikrohamok tünetei

Szóval, mi a különbség a kettő között?

Mind a pánikrohamoknak, mind a szorongásos zavaroknak megvannak a maga tünetei. Közelebbről megvizsgálva azonban a tünetek szinte azonosak. A pánikrohamokat nem csak a pánik vagy a túlzott szorongás jellemzi. Mert számos egyéb tünet is kíséri.

Az egyesült államokbeli Henry Ford Kórház Ambuláns Viselkedési Egészségügyi Szolgálatának szakértői szerint pánikrohamok spontán előfordulhat, nem pedig stresszhelyzetre adott reakcióként. Ez megtörténhet vezetés, étkezés vagy akár alvás közben is.

Eközben a szorongásos zavarok is hirtelen jelentkezhetnek, és percek alatt elérik a csúcspontjukat. A szorongásos rohamok általában 10 percen belül tetőznek, és ritkán tartanak 30 percnél tovább. Ezalatt a rövid idő alatt úgy tűnt, hogy a szenvedő olyan erős rettegést tapasztalt, hogy úgy érezte, meghal, vagy elveszíti az önuralmát.

Bár ez a két állapot különbözik, a pánikrohamok és a szorongásos rohamok tünetei nem sokban különböznek egymástól

  • Közvetlen veszély vagy katasztrófa érzése.
  • Az irányítás elvesztésétől való félelem egészen addig a pontig, amíg félek a haláltól.
  • Gyors és heves szívverés.
  • Izzadó.
  • Ingatag.
  • Nehéz lélegezni.
  • Hidegrázás.
  • Hot flash .
  • Undorító.
  • Gyomorgörcsök.
  • Mellkasi fájdalom.
  • Fejfájás.
  • Szédülés, szédülés vagy ájulás.
  • Zsibbadás vagy bizsergő érzés.
  • Az érzések nem valódiak vagy nem függetlenek.

Ismerje meg a kockázati tényezőket

A pánikrohamok pontos oka még nem ismert. Azonban azoknál az embereknél, akik biológiailag hajlamosak a pánikrohamokra, pánikállapotok általában az életükben bekövetkezett változásokhoz kapcsolódnak.

Például az első munkahely megkezdése, házasságkötés, válás, a terveken kívüli gyermekvállalás stb. Nemcsak, hogy a stresszes életmód is feltételezhetően ennek a szorongásos rendellenességnek a felelőse. A pánikrohamok belső és külső tényezők együttes hatására fordulhatnak elő.

A fentieken kívül további tényezők is kiválthatják: pánikrohamok :

  • Az agyműködést befolyásoló anyagok változásai vagy egyensúlyhiányai.
  • Genetikai tényezők, a családban előfordult már pánikroham.
  • Túlzott stressz, például egy nagyon fontos személy elvesztése miatt.
  • Legyen olyan temperamentuma, amely hajlamos a stresszre vagy a negatív érzelmekre.
  • Dohányzás vagy koffein túlzott fogyasztása.

Olvassa el még: A gyermekek szorongását a szülők örökölték, miért?

Eközben a szorongásos rohamokat kezdetben olyan dolgok váltják ki, amelyek szorongást váltanak ki. Idővel ez a szorongás egyre rosszabbá válik, ami szorongásos rohamokhoz vezet. A kockázati tényezők közé tartoznak:

  • Szorongást tapasztalt, például családon belüli erőszakot vagy megfélemlítést.
  • Használt valaha illegális kábítószert vagy fogyasztott alkoholt.
  • Az agynak az érzelmeket és viselkedést irányító része túlzott aktivitása van.
  • Nem. Úgy gondolják, hogy a nők fogékonyabbak erre a rendellenességre.
  • Az örökletes tényezők, a generalizált szorongásos zavarban szenvedő szülők vagy közeli hozzátartozók ötször nagyobb kockázatot jelentenek a hasonló állapotok átélésére.

Kezelhető ez a két állapot?

A pánikbetegség és a szorongásos zavarok kezelésére többféle terápia áll rendelkezésre. Mindkét állapot általában nagyon jól reagál a terápiára viszonylag rövid időn belül. A kezelési megközelítés természetesen a rendellenesség típusához és súlyosságához igazodik. Általában azonban a legtöbbet terápiával, gyógyszeres kezeléssel vagy a kettő kombinációjával kezelik.

A kognitív viselkedésterápia és az expozíciós terápia olyan viselkedésterápia, amely a szenvedő viselkedésére összpontosít, és nem a múltból származó konfliktusokra vagy mögöttes pszichológiai problémákra összpontosít. Itt vannak a különbségek a kognitív terápia és az expozíciós terápia között:

  • Kognitív terápia. Ezt a típusú terápiát gyakran használják olyan problémákra, mint a pánikrohamok, általános szorongás és fóbiák. A kognitív viselkedésterápia segít a szenvedőknek azonosítani és megkérdőjelezni azokat a negatív gondolkodási mintákat vagy irracionális hiedelmeket, amelyek szorongást vagy pánikot váltanak ki.
  • Expozíciós terápia. Eközben az expozíciós terápia arra ösztönzi a szenvedőket, hogy biztonságos és ellenőrzött környezetben nézzenek szembe a félelemmel és a szorongással. Ez a terápia úgy történik, hogy a félt tárgyat vagy helyzetet fokozatosan, akár képzeletben, akár a valóságban exponáljuk.

Olvassa el még: A mentális zavarok 5 jele, amelyek gyakran nem tudatosulnak

Szeretne többet tudni a fenti problémáról? Vagy egyéb egészségügyi panaszai vannak? Az alkalmazáson keresztül közvetlenül az orvoshoz fordulhat. A Csevegés és Hang/Videohívás funkciók révén szakértő orvosokkal cseveghet anélkül, hogy el kellene hagynia otthonát. Na gyere, Letöltés alkalmazás most az App Store-ban és a Google Playen!

Referencia:
Súgó útmutató. Hozzáférés: 2021. Szorongásos zavarok és szorongásos rohamok.
Mayo Klinika. Hozzáférés: 2021. Pánikrohamok és pánikbetegség.
$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found